A bennünk élő sámán munkája sem hiedelmeken alapul,
hanem kapcsolódásokon.
A bennünk élő sámán munkája sem hiedelmeken alapul, hanem kapcsolódásokon.
Mit értek a bennünk élő sámán alatt? Azt a részünket, aki fél lábbal a látható, fél lábbal a láthatatlan világban áll, aki kapcsolódik az intuícióhoz, a szinkronicitásokhoz, a mindennapi csodákhoz; és a test és a földi élet nagyon is konkrét aspektusaihoz is.
Aki tapasztalja, hogy az elemek (föld, tűz, víz, levegő) nem pusztán absztrakt fogalmak, hanem a testünk fizikai alkotóelemei. Hogy az őseink szelleme nem egy szép (vagy épp lila ködös ezoterikus) elképzelés, hanem tényleg a sejtjeinkben tárolt örökség.
Nem kell sámánnak születni ahhoz, hogy kapcsolatban legyünk ezzel a részünkkel és rajta keresztül az élet hálózatával.
Lehet, hogy te inkább művésznek, alkimistának, varázslónőnek – vagy éppen táncosnak hívod ezt a részedet, amelyik egyszerre van otthon a kézzelfogható, érzékeinkkel befogadható, és az irracionális világban. Az elnevezés mindegy, a lényeg a kapcsolódás. A kapcsolódás önmagunkhoz, más emberekhez (ismerősökhöz és ismeretlenekhez), a közösségekhez, amiknek részei vagyunk, növényekhez, állatokhoz, a bioszférához, látható és láthatatlan lényekhez.
Hogy elkezdjünk tudni beleengedni magunkat abba, hogy az élet szövete megtart, hogy fel merjük adni a magányos hős szerepünket és egyúttal vállaljuk a felelősséget is azért, amit teszünk.
Hétfő este elkezdődött az Initiation Lengyelországban, egy 7 napos Movement Medicine műhely, ahol a 9 életcikluson utazunk végig, a fogantatástól a halálig.
7 magyar táncos és rajtam kívül két asszisztens jött még Magyarországról,
Ma reggel Ya’acov és Susannah arról beszéltek, hogy a korunk egyik betegsége, hogy azt hisszük, minden rólunk szól, körülöttünk forog a világ és csak az számít, hogy a saját igényeinket kielégítsük, megkapjuk, amit akarunk.
Ugyanennek a másik oldala, amikor azt hisszük, hogy mi nem számítunk.
A két szélsőség között van az igazság. Számítunk, pont ugyanúgy és ugyanannyira, mint ahogy minden más élőlény, aki része az élet szövetének. Számít, hogy hogyan vagyunk benne ebben a szövetben, hogyan vagyunk benne a kapcsolódásainkban, hogy keressük -e az egyensúlyt az adok-kapok tengelyen.
Nekem ez a sámán szemlélet legfontosabb aspektusa.
Hogy az összekapcsolódottság tudatában éljem az életemet, abból erőt is merítve (emlékezve, hogy nem kell megszakadnom, nem kell mindent egyedül csinálnom) és felelősséget is vállalva az én részemért: hogy ne zsigereljem ki se magamat, se a környezetemet.
