Intenzitás és kétség
A tegnap esti sweat után megint tele voltam élettel és tágassággal: a táncban sokkal több minden lehetek, mint amúgy az életemben.
És azért néha tánc közben is megszólal bennem a kislány, aki azt tanulta, hogy ne zavarjon másokat, húzza össze magát, legyen észrevétlen: olyankor elfog a kétség, hogy nem vagyok -e túl sok.
Sok másoknak. Sok a térnek. Túl hangos. Túl intenzív.
De szerencsére a tér tágas és belefér minden.
Az intenzitás is, a finomság is, a kétség is.
Lehetek vicsorgó kölyökoroszlán és lebegő medúza, finom szellő és elsöprő hurrikán, lehetek kisbaba, lehetek harcos és lehetek nő – minden egyéb járulékos szerep nélkül. Bezárkózhatok és kinyílhatok, közeledhetek és távolodhatok, vonzódhatok és taszíthatok, játszhatok és komolykodhatok, eltűnhetek és megmutatkozhatok. És ezerféleképpen találkozhatok másokkal.
