Nulla libidó és végtelen kapacitás között
"At heart most men are as terrified of women's infinite sexual power as they are fascinated by it."
Master Mantak Chia
"A szíve mélyén a legtöbb férfi épp annyira fél a nők végtelen szexuális erejétől, mint amennyire lenyűgözőnek tartja."
Mantak Chia - taoista mester
Ez egy női hírlevél, nőnap utáni hétköznapokra – nemcsak nőknek.
A fenti idézet egy férfitól származik, de más férfiaktól és nőktől is hallottam ezt és nem megfontolt gondolatfuttatás részeként, hanem spontán kiszakadó igazságként.
Én is igaznak érzem – amellett, hogy pontosan tudom, hogy nagyon sok nő (és férfi) pont nem ezt tapasztalja a női szexualitásból.
Sokkal inkább az elkerülést, a fáradtságot, a megfelelni akarást, a zártságot, vagy a performatív túlkompenzálást.
De hát ez van, ez teljesen érthető: a legtöbben folyamatos csinálásban vagyunk, sokszor fejben, a testünkhöz kicsit sem kapcsolódva, ráadásul egy csomó olyan üzenet közepette nőttünk fel, ami pont nem segíti a szexualitásunkhoz – és ezáltal az erőnkhöz – való egészséges kapcsolódást.
A patriarchátusban felnőve megtanultuk, hogy a nőként nemcsak gyengébbek, de butábbak is vagyunk. Ráadásul túl érzelmesek, így vezetőnek alkalmatlanok – valójában csak házimunkára, gyerekszülésre és szexre jók.
És igen, ma már sok minden változik, de az idegrendszerünk a rég bevésődött operációs rendszer szerint működik, amiben nem biztonságos a testünkben lenni, nem biztonságos a szexualitásunkhoz kapcsolódni.
Erre a rendszerünk kétféleképpen válaszol:
összeomlással vagy kompenzálással.
Nulla libidóval és lefagyottsággal vagy külsőségekben túltolt szexualitással, ami mögött nincs igazi vágy, csak félelem és önbizalom-hiány.
Kívülről nagyon máshogy néz ki a kettő, de a gyökere ugyanaz.
És bár remek, hogy egy csomó kurzuson és könyvben lehet szexuáls praktikákat tanulni, amíg nem végezzük el azt a belső munkát, ami áthuzalozza a patriarhátusban túlélni tudó idegrendszerünket, addig a gyönyörnek csak töredékét tudjuk átélni.
Tudom – nemcsak mert tanultam, hanem mert tapasztalom is.
Évekig éltem túlélő üzemmódban (én a nulla libidós stratégiával mentem) – és amikor a biztonság végre rendszeres, testben átélt tapasztalat lett, az örömnek és a szexnek addig elképzelhetetlen dimenziói váltak elérhetővé.
A lényeg: Mantak Chiának igaza van:
a női szexualitás végtelen kapacitása egészen lenyűgöző.
Ugyanakkor a legtöbbünknek itt a nyugati világban ki kell dolgoznia magából egy csomó korlátozó kondicionáltságot, és átalakítani a testünkhöz való viszonyt, hogy ez a végtelenül tápláló energia szabadon tudjon áramolni bennünk.
Ehhez az idegrendszeri áthozalozáshoz pedig a traumafeldolgozás mellett az egyik leghatékonyabb eszköz az otthoni, rövid, de rendszeres testi gyakorlás.
Egyszerű dolgok, például önmagunk szeretetteli érintésének gyakorlása.
